IV. Bejegyzés

Hóba hulló könnyek

Egy szeretett cica emlékére




Szinte minden ugyanolyan, mint egy éve. Egy dolgot leszámítva: Téged. Ugyanúgy tél van, ugyanolyan jó hallani a kandallót és ugyanolyan jó érzés rálépni a talpam alatt ropogó friss hóra, de már nem érzem azt, hogy valaki várna otthon. Sokszor azt hiszem még mindig élsz és vársz rám, de ez nem igaz. Nem vársz már engem, esetleg odafent, ha valóban létezik az odafent. Nélküled rideg az otthonom és fájdalmas ránézni a hozzád köthető tárgyakra. Legszívesebben sosem mosnám ki a ruháimat, hogy mindig érezzem rajtuk az illatod. Ám, ha belegondolok, nem szükségesek tárgyak, mert a szívemben nyomot hagytál. Biztos vagyok benne, hogy sosem foglak elfelejteni. Életem egyik nehéz időszakában velem voltál, amiért örökké hálás leszek.
Érdekes, hogy mikor aznap elmentem otthonról, éreztem, hogy valami baj fog történni veled. Gondoltam is rá, hogy nem kellene Téged ott hagynom. De úgy gondoltam, ez nem, afféle megérzés. Pedig az volt.
Bárcsak hallgattam volna a megérzésemre. Bárcsak több időt tölthettünk volna együtt. Bárcsak többet foglalkoztam volna veled, mikor még velem voltál.
De ezek csak mind "bárcsak"-ok és "volna"-k.

Utálom a halált. Utálom, a te halálod.

"Már ismered az élet könyvének az utolsó fejezetét. Mikor visszagondolsz a közös emlékekre, az érzésre, hogy mit éreztél, mikor vele voltál, újból átakarod élni. De már nem tudod! Nem láthatod többé, nem érintheted meg, nem hallhatod meg a hangját. Azt a kedves hangot sosem hallod meg, mert az, abból a gyengéd testből jött, ami már többé nem szólal meg. Biztonságban akarod tudni, de nem tudsz róla semmit. Egyetlen egy dolgot tudsz, hogy nincs többé. Ahogy telnek a napok, hetek, hónapok, évek, már kevésbé fáj. Végül olyan lesz, mint egy beforrt seb, amit néha kikaparsz."
(Flora R.Grande; 2013.08.25.)


A bejegyzés Bíborka kiscicám emlékére készült. Örökké szeretni foglak. Nyugodj békében! 



A bejegyzés által szeretném felhívni figyelmeteket arra, hogyha egy macskát szerettek, akkor azzal csak nyerhettek. Ha már van egy cicád, tanulj az én hibámból és légy vele, amikor csak lehet. Játsz vele, ha azt szeretné, vagy simogasd, mert egy nap megfogod bánni, hogy nem használtál ki minden lehetőséget. Egy újság, könyv, vagy egy film mindig ott lesz, de egy élőlény nem.

"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél." (Antoine de Saint - Exupéry)

Flora R. Grande



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

XIX. Bejegyzés

XI. Bejegyzés

XII. Bejegyzés