XX. Bejegyzés

Mindenes bejegyzés #2

 

Halihó! A billentyűzet mögött Flora R. Grande és ez a második mindenes bejegyzésem. Semmi köze az elsőhöz, szóval nyugalom. 
Eltűntem néhány hétre, amit nagyon sajnálok. Bár, lehet ti nem. 
Miért tűntem el?
Most belekezdhetnék, abba a történetbe, hogy nagyon sokat kellett tanulnom az érettségi miatt és a többi, de nem. Ez nem igaz. Semmit sem tanultam. Azt hittem, hogy egy nagy nulla lesz mindegyik érettségim, de nem. Baromi jól sikerültek. Tehát, igaz mondás: "Ha nem tanultál rendesen négy év alatt, azon egy nap sem fog segíteni." 
De, ha nem a tanulás miatt, akkor miért tűntem el? Instagram. 
Nagyon menők lettek, ezek az Insta sztorik. Érdekelt, hogy egy ott kreált történettel mennyi olvasót tudnék szerezni. Kellemes csalódás ért. Szó szerint a megszállottjává tett. Igaz, vannak borzalmas oldalak, amiktől vérzik a szemem, de azokat próbálom elkerülni. Annyira belelendültem az írásba, hogy már 3 ilyen kis "oldalt" csináltam. Ezek:
1. @zarahmuller : Ez az első és szerintem a legkevésbé jó. Egyszerű gimis történet. Ilyenkor még nem tudtam, hogy ebből áll az Insta. Tehát #goodjob.
2. @chaushila: Lehet valamelyik régi olvasómnak ismerős a címe. Még rainbow_glittercat/Zarah Mendez néven csináltam a blogot a blogspot-on. Csak a prológusig jutottam, mert nem érdekelt túl sok embert (senkit). Átírtam, variáltam. Most pedig kint van. Meglepődtem, ugyanis van jó pár olvasója. Egy indián történet a 21.században. Fantasztikus kategória.
3. @stwinross: Ezzel az "oldallal" belevágtam a lehetetlenbe. A főszereplő vámpír. Most bizonyára felállt a hátatokon a szőr a Twilight miatt, de megnyugtatok mindenkit ez nem olyan. Ezzel vagyok a legjobban megelégedve mindegyik történet közül. Egy természetfeletti gimnázium, természetfeletti lényekkel, természetfeletti gondokkal. 

Érdekel valamelyik? Esetleg mindegyik? Kövess be és olvass bele! :)
Neked is van Instagramon történeted? Írd le a neved és örömmel elolvasom.


Írta: Flora R. Grande




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

IX. Bejegyzés

Kép
Jonathan- Az öltönyös gyilkos Első rész: Kezdetek kezdete Néhány éve rainbow_glittercat néven belekezdtem egy történetes blogba, aminek csak a prológusáig jutottam el. Igazából bánom, hiszen már régóta forgolódik a fejemben a történet. Mivel nem lenne időm egy új történetes blogra, így gondoltam leírom nektek néhány részben rövid novellákként. A történetet kriminek nevezném, mondhatni gyakorlás a könyvemre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy elkapkodott lókakit fogtok most olvasni. Elárulom, hogy a történet végig Angliában fog játszódni. Egy kicsit visszatekerek az időgéppel, abba a korba, amiben Hasfelmetsző Jack tevékenykedett. A mi kis gyilkosunk 1888-1991 között gyilkolt kevés erkölccsel rendelkező hölgyeket, vagyis prostituáltakat. De, ha nem is rendelkeztek ismerettel vele kapcsolatban, akkor sem kell megijedni, hisz ő csak egy mellékszereplő. Na, nem húzom tovább a szót. Remélem, elnyeri tetszéseteket. A következő részét hamarosan hozom.   „Senkinek nincs j
További információk

V. Bejegyzés

Kép
Bejelentés: Könyvet írok! Már régebben vágyok arra, hogy egyszer saját könyvem legyen. Tavaly nyáron eszembe jutott egy történet, amit először rövid novellaként szerettem volna megörökíteni. Ám később beláttam, hogy nem tekinthető, annak többek közt terjedelme miatt. Így a régi álmomra gondoltam és, arra, hogy talán most van, annak az ideje, hogy a regényt írjak. Bele is kezdtem még akkor, de egy fejezet után, nem volt semmi ötletem a folytatásához. Körülbelül egy hónapja különös könyvbe illő álmom volt. Megszerettem volna örökíteni, így jött az ötlet: összerakom az alapsztorit és az álmot. Ezzel pedig szerintem egy számotokra megnyerő könyvet alakítok ki. Flora R. Grande: Szabadság, mindenáron Egyenlőre három hosszabb fejezetem van, de még korántsem járok a végénél, szóval nagyobb terjedelműre számítok/számíthattok. A regényt E/3. személyben írom, a főszereplő Adaline Lown szemszögéből. A regény Észak-Amerikában játszódik, kitalált és valóságos helyszíneken. Több, min
További információk

XIX. Bejegyzés

Kép
Az el nem mondott búcsúbeszéd Avagy a beszéd, aminek írására sosem kértek fel Kiskoromban, ha játszottam, akkor mindig gimnazistának képzeltem magam. A sok amerikai film miatt, annyira izgalmaznak tűnt a középiskola. Általános iskola nyolcadik osztályában pedig féltem. Nem akartam új környezetet. De, ez nem az akaratomon múlt. Félve léptem be első nap az új iskolámba. Emlékszem, mennyire kétségbeesett voltam. Amikor besétáltam a terembe, mindenki engem nézett. Odaültem ideiglenes helyemre és kezdetét vette az első gimnáziumi órám. Körbenéztem a teremben. Egy tarka hajpántos lány mosolygott rám először és egy mellette ülő kövér fiú. Én is elmosolyodtam. Ekkor tudatosult bennem, hogy ez az életem egyik jelentős szakaszának kezdete. Az a szakasz, amelyről kiskoromban annyit álmodoztam. Kilencedikes évem végén azt mondta egyik ismerősöm, hogy nagyon sok minden fog még változni a végzős évemig. Emlékszem, hogy kinevettem és azt mondtam, hogy biztos minden ugyanígy marad. Nem vol
További információk